Díjak befizetése

A SZÁMLÁLÓ ELINDULT!

Pénztárunk Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a 2017. márciustól fizetendő díjak:

  • TAGDÍJ: 2400 Ft/év (200 Ft/hó)
  • MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS: 9600 Ft/év (800 Ft/hó)


Fizesse be most az éves díjakat kényelmesen, bankkártyával. Ebben az esetben tranzakciós illeték Önt nem terheli! 

A pénztár fenntarthatóságának feltétele egyrészt a 70%-os tagdíjfizetői arány elérése, másrészt a számlavezetéshez szükséges működési költségek biztosítása!  Pénztárunk elkötelezett a magánnyugdíjpénztári rendszer fenntartása, egyúttal a tagok vagyonának megőrzése és gyarapítása mellett. Számítunk az Ön együttműködésére is!


TAGDÍJ - az Ön nyugdíjcélú megtakarítása!

Kérjük, hogy a tagdíjat legalább egy évre előre, 2 400 Ft összegben már most fizesse be. 
A tagdíj előre legfeljebb két évre fizethető meg. 
Az önkéntesen befizetett tagdíj a Pénztár esetleges megszűnése esetén visszajár!

ADATOK TAGDÍJ BANKI ÁTUTALÁSÁHOZ
Éves összeg: 2 400 Ft
Tagdíjgyűjtő bankszámla száma: 10918001-00000003-09730000
IBAN tagdíj átutalásához: HU55 10918001-00000003-09730000
Swift kód:  BACXHUHB
Az utalás beazonosításához a Közlemény rovatban kérjük feltétlenül adja meg tagi azonosítóját, nevét, a befizetés jogcímét. pl. ’ 1234567890; Minta Péter; TAGDÍJ’ 

A törvényi változásokhoz alkalmazkodva fontos és elengedhetetlen, hogy tagjaink mindegyike tagdíjat fizessen! Ha a tagdíjfizetők aránya nem éri el a 70%-ot, akkor a pénztárat végelszámolással megszűntetik és a pénztártagok vagyona a TB nyugdíjrendszerbe vándorol kivéve, ha még fennáll a más magánnyugdíjpénztárba való átlépés lehetősége. Azok a pénztártagok, akik a továbbiakban nem kívánnak a magánnyugdíjpénztári rendszer részesei lenni dönthetnek úgy, hogy visszalépnek a TB nyugdíjrendszerbe.

+-

 A tagdíjbefizetés felosztása a pénztári tartalékok között

A tagdíjbefizetéseket a pénztári tartalékok között az alábbiak szerint osztjuk fel:

Fedezeti tartalék, 
egyéni számla  
Működési tartalék  Likviditási tartalék 
97,5 %     2,49% 0,01% 

A magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés után adó-visszatérítés NEM vehető igénybe. 

 

MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS - az Ön számlájának számlavezetési költségeit fedezi!

Kérjük, hogy a működési támogatást egy évre előre,  9600 Ft összegben  fizesse be.
A működési támogatás 100%-ban a tagok számlavezetési költségeinek fedezésére, pl. az informatikai költségekre, a felügyeleti díjra vagy a könyvelésre kerül felhasználásra. 
Az 2 400 Ft összegű évi tagdíjból 2,5%, azaz mindössze 60 Ft fordítható a pénztár működtetésére, ezért kérjük, hogy a tagok számlavezetési költségeik fedezésére fizessék be a működési támogatás összegét. 

ADATOK TÁMOGATÁS BANKI ÁTUTALÁSÁHOZ
Éves összeg: 9 600 Ft / év (800 Ft / hó)
Bankszámla száma: 10918001-00000003-09730086
IBAN átutaláshoz: HU61 10918001-00000003-09730086
Swift kód:  BACXHUHB
Az utalás közleményében kérjük, tüntesse fel tagi azonosítóját, nevét és a befizetés TÁMOGATÁS jogcímét.


Gyakran ismételt kérdések 

+-

Mi történik az önkéntesen teljesített tagdíjbefizetésekkel, hogyha mégis visszakerülök a TB-be?

Az önkéntesen teljesített tagdíj, az egyéni számlaegyenleg hozamgarantált tőke feletti összege, azaz a reálhozam, valamint a tagság során befizetett tagdíj-kiegészítés összege a TB nyugdíjrendszerbe való visszalépéskor felvehető, így azok az Ön számára nem vesznek el.

+-

Miért ekkora összegű a tagdíj? 

A tagdíj megállapításánál a Küldöttközgyűlés azt vette figyelembe, hogy az tagjai számára ne jelentsen megterhelést, ugyanakkor a tagdíjfizetés meghaladja a 70%-os arányt, bízva természetesen a közel 100%-os befizetési arányában!
A pénztár működése a törvényi változást megelőzően sem volt biztosítva ezért támogatást kértünk tagjainktól. Tagjaink ezen támogatására továbbra is szükség van, hisz bár mindent megtettünk-megteszünk a költséghatékony működésért egyrészt a felügyeleti díj, másrészt a működés (adminisztráció, nyilvántartórendszer) költségei nem gazdálkodhatóak ki az évi  2 400 Ft tagdíjból elvonható 2,5%-ból, azaz 60 Ft-ból. Kérjük tagjainkat, hogy fizessék be a működési támogatás összegét!

+-

Mi történik a befizetett önkéntes tagdíjakkal?

Az Ön által befizetett tagdíjból éves szinten 60 Ft-othasználhat fel a pénztár a működéseinek finanszírozására és a fennmaradó 2340 Ft az Ön megtakarításait gyarapítja. Az önkéntesen befizetett tagdíj egyéni számlán jóváírt összegéhez a TB nyugdíjrendszerbe való visszalépés, vagy a pénztár esetleges végelszámolással történő megszűnése esetén hozzájuthat. 

+-

Dönthetek-e úgy, hogy azonnal visszalépek a TB nyugdíjrendszerbe?

A 2015. január 1-től érvényes szabályozás szerint bármikor dönthet úgy, hogy magánnyugdíjpénztári tagságát megszünteti, és a TB nyugdíjrendszerbe visszalép. Ebben az esetben az egyéni számlaegyenlege hozamgarantált tőke összege feletti összegét, a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíj és a tagdíj-kiegészítés összegét felveheti és 100%-os TB nyugellátásban részesül.  

+-

Milyen szabályok vonatkoznak a magánnyugdíjpénztári tagokra nyugdíjba vonuláskor?

Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztári tag, a biztosítotti jogviszonyának 2010. szeptember 30-ig terjedő időszakára a TB-től nyugellátásának 75%-ára lesz jogosult, az ezt követő időszakot illetően pedig 100%-ra. A nyugdíjkorhatár betöltésekor magánnyugdíjpénztári megtakarításait járadékra válthatja, amelyet a Pénztár vagy más nyugdíjjáradék szolgáltató (Biztosító) szolgáltat majd Önnek az egyéni számláján összegyűjtött vagyona alapján. Amennyiben a pénztári nyugdíjszolgáltatás összege nem felel meg az Ön számára akkor dönthet úgy, hogy visszalép a TB nyugdíjrendszerbe. Ebben az esetben az egyéni számlaegyenlege hozamgarantált tőke összege feletti összegét, a pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíj és a tagdíj-kiegészítés összegét felveheti és 100%-os TB nyugellátásban részesül.  

+-

Miért érdemes tagnak maradnia?

Jelen szabályozás szerint a magánnyugdíjpénztári tagság egy nyitott lehetőség, melyből bármikor, akár a nyugdíjba vonuláskor is visszatérhet a TB nyugdíjrendszerbe, amennyiben azt előnyösebbnek találja.

A magánnyugdíjpénztári tagság e
lőnyei:

  • megtarthatja és gyarapíthatja magtakarításait
  • a számlaegyenleg örökölhető, kedvezményezhető, azaz a nyugdíjkorhatár betöltése előtti elhalálozása esetén örökösei, vagy kedvezményezettjei a teljes megtakarításához hozzájutnak.
  • a nyugdíjkorhatár betöltésekor megvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy mivel jár jobban
    • visszalép a TB nyugdíjrendszerbe a teljes, 100%-os TB nyugellátás megállapítása érdekében és felveszi a visszalépő tagi kifizetéseket ( önkéntesen befizett tagdíj, reálhozam, tagdíjkiegészítés), vagy
    • a teljes magánnyugdíjpénztári megtakarításait járadékra váltja a TB nyugellátás érdemi kiegészítésére 
  • névre szóló egyéni számlát vezetünk tagjainknak,
  • az egyéni számla tulajdonosai a pénztártagok,
  • a számlaegyenleg befektetésére a pénztártagok eltérő kockázatú portfóliók közül választhatnak,
  • az elért hozam inflációt meghaladó, azt nem terheli kamatadó;
  • a pénztártagok tulajdonában álló magánnyugdíjpénztár nonprofit működésű, tevékenysége átlátható;

+-

Miért szorul a magánnyugdíjpénztár támogatásra a tagdíjbefizetéseken túl?

A jogszabály indokolatlanul alacsony mértéket szabott meg a tagdíjakból történő működési elvonásra, amelyből a pénztár nem tartható fent. Így a pénztár a számlavezetési költségek fedezésére működési támogatás befizetését kéri tagjaiból. A befizetett éves díjat például az informatikai költségekre, a felügyeleti díjra, a számlavezetési költségekre finanszírozására használja fel.
Nemfizetés következménye: Ha tagok nem járulnak hozzá számlájuk vezetési költségeihez, a pénztár feléli tartalékait , és végelszámolással megszűnik. 

+-

Mik a Pénztár működési költségei?

A magánnyugdíjpénztári jogi környezet nagyrészt változatlan maradt az elmúlt években, azaz egy tízszeres, tizenötszörös piacméretre optimalizálták. Számos olyan funkciót vár el, illetve adminisztratív terhet rak a pénztárakra, melyek a jelenlegi ügyfélszám és a kezelt vagyon alapján nem lenne indokolt. Ugyanakkor modern pénzügyi szolgáltatóként biztosítanunk kell számos biztonsági és kényelmi funkciót, mely elengedhetetlen a magas színvonalú ügyfélkiszolgáláshoz (számítástechnikai és fizikai biztonság, korszerű informatikai rendszer, egyenlegek lekérdezhetősége, ügyfélszolgálat, magas színvonalú ügyfélkommunikáció, honlap stb.).
A fentiek miatt a költségeink nem szoríthatók egy határ alá, mert az már a jogszabályoknak való megfelelőséget vagy a biztonságot, esetleg az ügyfélkiszolgálást akadályozná.

+-

Mi történik a támogatással, amit a Pénztárba befizetek?

A működési támogatás teljes mértékben a Pénztár működésére kerül felhasználásra. Az adott évben fel nem használt összegek a következő évre tartalék formájában kerülnek átvitelre. A támogatás az Ön megtakarításait nem gyarapítja. 

+-

Mit jelent a 70% tagdíjfizető arány?

Értelmezésünk szerint az adott hónapra vonatkozó tagdíjat megfizető pénztártagok száma osztva az összes pénztártag számával. Ezt 6 hónap átlagában vizsgálja majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Így pl. ha áprilisban 60%, utána 70%, majd 75%, aztán 75% és augusztusban 80% végül szeptemberben újra 60% a fizetők aránya, akkor a hat hónapos átlag pont 70%. A tagdíjfizetők arányának vizsgálata várhatóan rendszeresen megtörténik. Ha egymást követő két hónapban az átlag 70%-alá esik, az MNB megindítja a Pénztár végelszámolását és a tagok vagyona a TB nyugdíjrendszerbe kerül.

+-

Miért kell már most befizetnie a tagdíjat?

A tagdíjbefizetők aránya esetében az április hónaptól vizsgálja annak teljesülését az MNB.Ha itt alacsony értéket kapunk, akkor azt nem tudjuk már korrigálni a további hónapok jó teljesítményével.

+-

Miért javasolja a pénztár, hogy a tagdíjat legalább egy évre előre fizessék meg a tagok?

A tagdíj alacsony összegű, így nem jelenthet problémát az egy összegben egy, vagy két évre előre történő megfizetése. A pénztárnak és minden pénztártagnak fontos, hogy a tagdíjfizetés minden tagra és minden hónapra vonatkozóan beérkezzen, hogy ezáltal a 70%-os tagdíjfizető arányt elérjük.
Ha akár egy, a tagdíjat egyébként fizetni szándékozó tag figyelmetlensége miatt a tagdíjfizetés elmarad, az óriási problémát jelenthet a tagdíjat megfizető tagok számára. 
Mostantól nem csak magunkért, hanem egymásért is felelősek vagyunk!
   

 

A törvényi változásokról:
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos módosítási javaslatot - amely alapvetően befolyásolja a magánnyugdíjpénztárak működését - 2014. december 15-én fogadta el a Parlament. 

Rendkívül fontos, hogy jelen helyzetben minden tagunkkal fel tudjuk venni a kapcsolatot, annak érdekében, hogy folyamatosan tájékoztathassuk a változásokról és teendőiről.
Kérjük, az Ügyfélportálon adja meg kapcsolattartási adatait!


 

ARCHÍVUM

HORIZONT Magánnyugdíjpénztár mint a legnagyobb taglétszámmal rendelkező és vagyont kezelő hazai magánnyugdíjpénztár sajtóközleményekben reagált a jogszabálymódosítás hírére. 

+-

 Sajtóközlemény -  2015. február 17.

A PRÉMIUM Pénztárcsoporthoz tartozó HORIZONT Magánnnyugdíjpénztár elsőként teljesítette a magánnyugdíjpénztárak esetén kötelezővé tett 70%-os tagdíjbefizetői arányt. A pénztár az elmúlt év végén folyamatosan kérte tagjait, hogy frissítsék elérhetőségi adataikat. Így a jogszabály életbe lépését követően azonnal, több csatornán is tájékoztathatta őket teendőikről. Az ügyfelek magánnyugdíjpénztári rendszer iránti elkötelezettsége felülmúlt minden várakozást, hiszen már az akció második hónapjában elérték a minimum célt, ráadásul úgy, hogy a tagság túlnyomó többsége egy évre előre rendezte a havi 500 Ft-os tagdíjfizetési kötelezettségét.
Habár a Magyar Nemzeti Bankkal, - aki hatóságként októberben fogja először vizsgálni fél évre visszamenőleg a 70%-os tagdíjfizetési arány meglétét- még nem sikerült a pénztáraknak egyeztetniük a pontos számítási metódust, a HORIZONT Magánnyugdíjpénztár szakemberei biztosak benne, hogy a magyar törvényi szabályozásnak megfelelően befizetett magánnnyugdíjpénztári tagdíjak minden számítási módszer mellett biztosítják a jogszabályi megfelelést. Így a magyar magánnyugdíjpénztári szektor kétharmadát képviselő HORIZONT Magánnyugdíjpénztár nem lesz végelszámolásra kötelezve.
A pénztár nagy sikerként értékeli, hogy a tagságban felerősödött a tulajdonosi szemlélet és mindent megtesz azért, hogy csak azok az ügyfeleink maradjanak tagok, akik hosszú távon elkötelezettek és hajlandóak anyagilag is hozzájárulni a pénztár fenntartásához. A pénztár célja a 100%-os tagdíjfizetői arány elérése, így a potyautasokkal szemben minden törvényes eszközt felhasznál. Ennek érdekében továbbra is kéri jelenlegi és az egyre erősödő átlépési hullámban csatlakozó új tagokat, hogy aki eddig nem tette meg, haladéktalanul fizesse be a rá vonatkozó tagdíjat. Ha ezt nem tudja, vagy nem akarja megtenni, akkor lépjen vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. Ebben az esetben felveheti a pénztárban tartott megtakarításain elért infláció feletti hozamot és az egyénileg teljesített befizetéseit is.
A HORIZONT Magánnyugdíjpénztár ezúton is köszöni az együttműködést a befizető tagoknak, amelyre a továbbiakban is számít! 

+-

 Sajtóközlemény -  2015. január 20.

Sajtóközlemény

A magánnyugdíjpénztári rendszer 2015. januárjától hatályba lépett újraszabályozása igen jelentős feladat elé állítja mind a Pénztárakat, mind a Pénztártagokat. 2015. áprilisára a Pénztárakban el kell érni a 70%-os tagdíjfizetési arányt, hiszen ez lesz az első hónap, mely beleszámít a féléves értékelési periódusba. A Pénztárak meghatározták az egységes tagdíjat, melynek befizetését elvárják a Pénztártagoktól. Ennek összege Pénztáranként változó és a 200, illetve 1000 Ft közötti sávban mozog. Tagdíjbefizetésre ösztönző kommunikáció minden rendelkezésre álló csatornán elindult. Kiemelten fontos, hogy ezt minden Pénztártag komolyan vegye és teljesítse kötelezettségét. A rendszer nem tűr meg tovább potyautasokat, hiszen, hogy ha a kívánt fizető arányt nem éri el a Pénztár, akkor végelszámolásra kötelezi a jogszabály. A Pénztárak többsége az egy évre vonatkozó tagdíjat előre kéri befizetni annak érdekében, hogy minél kisebb számban forduljon elő az akár jóindulatú feledékenység, ami most az összes többi Pénztártag megtakarítását veszélybe sodorhatja. A Pénztárak azon Pénztártagoknak, akik nem hajlandóak tagdíjat fizetni, javasolják a visszalépést a társadalombiztosítás rendszerébe.
A Pénztárak az érvénybe lépett szabályozásnak meg kívánnak felelni és erre ösztönzik a tagokat is, de fenntartják álláspontjukat, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer alapos és átfogó átalakításra szorul, mert a jelenlegi változások nem szolgálják a hosszú távú fenntarthatóságot. Ezért eleget tesznek a 60 ezren a magánnyugdíjért Facebook csoport felkérésének és rövidesen egy kidolgozott szabályozási javaslattal állnak elő, melynek fő elemei a magánnyugdíj-megtakarítások önkéntes nyugdíjpénztári számlára történő áthelyezése, a zárt önkéntes nyugdíjszámlák létrehozása az önkéntes nyugdíjpénztári rendszeren keresztül, illetve a járadékfizetés szabályozásának átalakítása lesznek. A javaslatot eljuttatják majd mind az azt kérő civil szervezeteknek, mind az összes parlamenti párt képviselőjének, remélve azt, hogy a kérdésben újra párbeszéd indulhat. Elengedhetetlennek látják egy olyan konszenzusos megoldás kimunkálását, mely kielégíti mind az állami szabályozó jogos aggodalmát a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága miatt, mind a magánnyugdíj-pénztári tagok ragaszkodását az öngondoskodás e formájához.

Budapest, 2015. január 20.

Budapest Magánnyugdíjpénztár
HORIZONT Magánnyugdíjpénztár
Szövetség Magánnyugdíjpénztár

+-

 Sajtóközlemény -  2014. december 16.

A Parlament által elfogadott magán-nyugdíjpénztárakat érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban a HORIZONT Magánnyugdíjpénztár álláspontja a következő:

Mint azt több alkalommal kifejtettük a magán nyugdíjpénztári szabályozás módosítását időszerűnek és fontosnak éreztük. Erre több alkalommal javaslatot is tettünk, azonban a jelenleg elfogadott változtatások álláspontunk szerint nem oldják meg hosszú távon a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításának problémáit. A megnyugtató eljárás a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások önkéntes nyugdíjpénztári rendszerbe történő átemelése lett volna, hiszen a magán-nyugdíjpénztári intézmények a nyugdíjjárulékok 100%-ának társadalombiztosítási rendszerbe történő átirányítása után kiüresedtek, és gyakorlatilag egyfajta önkéntes nyugdíjpénztárként működtek tovább. Ezért a speciális törvényi keretrendszer, intézmények, illetve ennek ellenőrzési funkciói indokolatlanok és többletterheket róttak és rónak mind a Pénztártagokra, mind az adófizetőkre.

Az új szabályozás szerint amennyiben a Pénztártagok 70%-a nem fizet tagdíjat, a Pénztár végelszámolásra kötelezett. Ez egy igen erős korlát, hiszen egyik önkéntes pénztári szektorban sem közelíti meg ezt az értéket a tagdíjfizetők aránya, ugyanis a tagok akkor és annyit takarítanak meg, amikor és amennyit képesek. Ha anyagi helyzetük rosszabbra fordul, abbahagyják, majd újraindítják a tagdíj befizetést, amivel saját megtakarításukat növelhetik. Az eredeti törvényszöveghez képest azonban a módosítások két ponton könnyítik a küszöb elérését. Részben a visszamenőleges hatály eltörlésre került, így a pénztáraknak és pénztártagoknak három hónapjuk van a felkészülésre, részben megteremtődött a társadalombiztosításba való visszalépés lehetősége, ami módot nyújt arra, hogy a fizetni nem kívánó pénztártagokat visszairányítsuk az állami nyugdíjrendszerbe.

A HORIZONT Magánnyugdíjpénztár elkötelezett a pénztár további működtetése mellett, erre ösztönzik pénztártagjai is, akik egy kérdőívre válaszolva 95%-ban úgy nyilatkoztak, hogy ragaszkodnak eddigi megtakarításaikhoz.

Pénztárunk még ebben az évben december 30-ára kiírt küldöttközgyűlésén dönteni fog az egységes tagdíj mértékéről, és a befizetés szabályairól. Ezt követően a minden lehetséges csatornán értesíteni fogjuk a pénztártagokat. Pénztárunk ezúton is kéri minden ügyfelét, hogy aki még nem tette meg, frissítse elérhetőségi adatait a pénztár honlapján, vagy hívja ügyfélszolgálatunkat. A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos ugyanis, hogy a pénztár tájékoztatni tudja a tagokat a teendőkről, a változásokról, valamint a januártól meghatározásra kerülő tagdíj mértékéről és annak befizetésének módjáról.

Elképzeléseink szerint a jövőben is vegyes modell szerint fogunk működni, azaz a tagdíj mellett a pénztárunk a tagoktól, illetve egyéb adományozóktól érkező támogatásokból fogja fedezni a pénztár kiadásait. Erre azért van szükség, mert jogszabály indokolatlanul alacsony (2,5%) mértéket szabott meg a tagdíjakból történő működési elvonásra. Számításaink szerint ugyanis 15-17 ezer Ft tagdíjat kellene előírnunk havonta ahhoz, hogy ennek a 2,5%-ából elérjük a havi 400 Ft körüli egy főre eső működési kiadásunkat. Nyilvánvalóan ilyen mértékű havi tagdíjat nagyon kevés ember tud vállalni. Ez által a 70%-os befizetői arány teljesíthetetlenné válna, és a Pénztár megszűnne.

+-

 A HORIZONT Magánnyugdíjpénztár reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium érveire

+ -

„A mostani módosítás azt a célt szolgálja, hogy a fiktív, papíron létező magánnyugdíjpénztárakat szüntessük meg” NGM

A magánnyugdíjpénztárak nem papíron léteznek. Őrzik és gyarapítják a rájuk bízott vagyont. A tagok minden fillérjével el tudnak számolni. Tartósan az inflációt meghaladó hozamot termelnek, ezzel növelve a tagok megtakarításait.

Álláspontunk szerint megalapozatlan fiktívnek, papíron létezőnek megjelölni olyan szervezeteket, amelyek rendkívül nehéz, vagy akár lehetetlen körülmények ellenére is ellátják feladatukat. A jelenleg működő pénztárak őrzik és gyarapítják a rájuk bízott vagyont. A tagok minden fillérjével, legyen az befizetés, támogatás, befektetés vagy működési kiadás el tudnak számolni. Átlagos hozamuk az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5,5% és 8,5% között mozgott portfóliótól függően.
A magánnyugdíjpénztárak működésből származó vesztesége (azaz működési bevételeik és kiadásaik különbsége) 2014 első félévében az MNB adatai szerint 77 Millió Ft. Ez gyakorlatilag a 2010-es államosítás óta sohasem volt ilyen alacsony. Tekintettel arra, hogy a pénztárak többsége, akár több száz millió forint működési tartalékkal rendelkezik, működésük még évekig biztosított. A pénztárak vezetői felelősen gondolkodó emberek, akik teljes magánvagyonukkal felelnek a döntéseikért. Így nem jelent valós kockázatot, hogy fizetésképtelen, a tagok vagyonát veszélyeztető helyzetbe engednék a pénztárat. Ha nem látják lehetségesnek a fenntartást, akkor más pénztárba való beolvadást kezdeményeznek, vagy megindítják a végelszámolást maguktól. Mindkettőre számos példa volt az elmúlt években.
2013-ban a klasszikus portfóliók átlagosan 5,7%, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,2,% míg a növekedési portfoliók 8,3 % nettó hozamot hoztak az 1,7 % infláció mellett.

+ -

„Az MNB adatai szerint  a magánnyugdíj-pénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi, kötelező tagdíjat. 2011-ben a tagok még átlagosan  havi 10.000 forintot fizettek be, ami mára  500 forintra zsugorodott.” NGM

A magánnyugdíjpénztárakba történő tagi befizetés nem csökkent, hanem nőtt 2011 óta. Az NGM által hivatkozott 2011 évre vonatkozó adat az MNB adatsorainak helytelen értelmezéséből fakadhat.

Az NGM által idézett 2011-es adat nem az önkéntesen (a saját adózott jövedelmükből) tagdíjat fizetőkre utal. Valójában 2011-ben a még függőben lévő 2010-re vonatkozó kötelező munkáltatói befizetéseket könyvelték le a pénztárak 11,9 milliárd forint értékben. 2010-ben összesen még 300 milliárd forint ilyen befizetés érkezett.
2011-ben a tagok összesen 220 Millió forint tagdíjat (önkéntes befizetést) fizettek 100 ezres taglétszám mellett. Míg 2013-ban 60 00 ezres taglétszám mellett 168 millió forintot. A 2014 első féléves adat még 60%-os növekedést is mutat az előző évhez képest. Azaz a magánnyugdíjpénztárakba történő tagi befizetés nem csökkent, hanem nőtt 2011 óta.

+ -

 „A tagdíjbefizetők számának csökkenése a pénztárak vagyonfelélését, így a nyugdíjasok járadékának majdani kifizetését veszélyezteti.” NGM

A pénztárak 2010 után alkalmazkodtak az előnytelen jogszabályi környezethez és nem a tagdíjfizetésre, hanem támogatások fizetésére ösztönözték a tagokat, így sikerült működésüket egyensúlyba hozni.

A jogszabály jelenleg is úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a pénztár megszűnik, az önkéntes alapon befizetett tagdíjat is vissza kell utalni a társadalombiztosítási rendszerbe (ha a pénztártag másik pénztárba nem lép át). Tagdíjat ezért a pénztárak nem kértek, mivel nem volt jogszabályilag világos a sorsa (ezt a mostani törvénytervezet rendezi). Ezen túl nem volt alkalmas a működési feltételek megteremtésére sem, mivel a befizetett tagdíjból csak 0,9%-ot lehetett működésre fordítani, így kb. 50-100 ezer forintos havi tagdíjat kellett volna kérniük a működésük fenntartásához.
Ezen túlmenően a magánnyugdíjpénztári befizetéseket Magyarországon semmilyen adókedvezmény nem illeti, ellentétben az összes nyugdíjcélú megtakarítási formával (nyugdíj előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár.)
A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt időszakban így szinte kizárólag támogatásokból működtek, melyeket vagy a tagok, esetleg külső támogató szervezetek nyújtottak számukra és ezen az úton tudták stabilizálni a működésüket. A HORIZONT Magánnyugdíjpénztár számlájára csak az elmúlt hónapban közel 5 millió forint tagi támogatás érkezett.

+ -

„A törvénymódosítás védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont. Az új szabályok egyúttal megkönnyítik az életképes magánnyugdíjpénztárak működését és erősítik a pénztárak átlátható gazdálkodását.” NGM

Az új szabályok nem vonatkozhatnak életképes nyugdíjpénztárakra, mert a törvényalkotó az életképességet olyan feltételekhez köti, amiknek egyetlen még élő pénztár sem felel meg. Ha kormányzati szándék lett volna rendezni a magánnyugdíjpénztárak helyzetét, akkor erre 2010 évtől lett volna lehetősége, azonban erre nem került sor. Az összes pénztárt 2015 márciusában végelszámolásra kötelezi, mielőtt azok az új rendszerhez alkalmazkodni lennének képesek. 

Amennyiben ezt az egyelőre nem teljesen világos jelentésű törvénytervezetet úgy értelmezzük, hogy a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-től visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztár tagdíjbefizetéseit, akkor a törvényalkotó számára is vélhetően egyértelmű, hogy a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt.
A Magyar Nemzeti Bank számára rendszeresen beadott negyedéves jelentésekből mindez világosan kiderül. Tehát ellentétben az indoklással, a törvényalkotó a már meglévő adatokból látja, hogy az összes pénztárt 2015 márciusában végelszámolásra kötelezi, mielőtt azok az új rendszerhez alkalmazkodni lennének képesek. A megkönnyített feltételek senkire sem fognak vonatkozni.
A pénztárak gazdálkodása mindig is átlátható volt, rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartoznak az MNB felé, gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, hozzáférhetőek bárki számára.
A pénztártagok nyugdíj célú megtakarításai már csak azért sem élhetőek fel, mert a nyugdíjcélú megtakarítást és a működésre elkölthető forrásokat a pénztárak a jogszabályi előírások alapján, szigorúan elkülönítve tartják nyilván. A működési költségeket sem most, sem a jövőben nem fedezhetik a pénztárak a tagok elkülönített vagyonából.
A jelenleg még működő pénztárak őrzik és gyarapítják a rájuk bízott vagyont. A tagok minden fillérjével, legyen az befizetés, befektetés vagy működési kiadás el tudnak számolni, átlagos hozamuk az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5.5 és 8.5% százalék között volt portfoliótól függően.

+ -

 „Akkor életképes egy önkéntesen vállalt, hosszú távú megtakarítási forma ha, az ügyfelek (tagok) 70%-a havonta rendszeresen fizet” NGM

Nincs olyan hosszú távú megtakarítási forma, ahol ez az elvárás teljesülne. A jelenleg megfogalmazott javaslat a tagok kollektív büntetését és nem vagyonuk védelmét szolgálja.

A magánnyugdíjpénztárakra alkalmazott 70%-os tagdíjfizetői arány eltúlzott. A jelenleg Magyarországon működő önkéntes pénztárakban a tagdíjfizetők aránya 30-60% között mozog. Magyarországon nincs olyan hosszú távú megtakarítási forma, ahol ez az elvárás teljesülne. Az emberek akkor és annyit takarítanak meg, amikor és amennyit képesek. Ha anyagi helyzetük rosszabbra fordul, abbahagyják, majd újraindítják. A rendszeres megtakarítók aránya még kevesebb, a havi fizetési fegyelem még a kötelező számlák esetében sem teljes, nemhogy egy önkéntes megtakarításnál.
Ráadásul a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé, hogy az, aki úgy érzi, nem kívánja többé a magánnyugdíjpénztárban tartani a megtakarításait és az állami ellátásban jobban bízik, elhagyhassa a rendszert.
Ha analógiát keresnénk, akkor ez azt jelenthetni, hogy ha egy kis városban, ahol mindenkinek egyedi mérőórája van a lakók 30%-a nem fizeti be az áramszámlát időben, akkor mindenhol kikapcsolják a villanyt. A jelenleg megfogalmazott javaslat a tagok kollektív büntetését és nem vagyonuk védelmét szolgálja.
Álláspontunk szerint a pénztár fenntartásához hozzájárulni nem kívánó tagokkal szemben valóban eszközöket kell adni a tagok közössége kezébe. Az egyik ilyen eszköz, hogy az egy főre eső működési költségeket a nem fizető tagok megtermelt hozamából levonjuk. A másik, hogy a tartósan nem fizetőket automatikusan kizárjuk a pénztárból.
Illetve azt sugallni, hogy kötelező tagdíj lenne, félrevezető, hiszen a pénztárak kezébe a jogszabályok semmiféle eszközt adnak erre vonatkozóan.
Megjegyezzük továbbá, hogy a Pénztárak egyik legmagasabb költségtényezője a Magyar Nemzeti Bank részére fizetendő felügyeleti díj, mely a kezelt vagyon arányában kerül meghatározásra. A HORIZONT pénztár közel 14 M Ft Felügyeleti díjat fizetett 2014. január és szeptember között, melyet a pénztártagok, illetve egyéb szervezetek által befizetett támogatásokból fedezett.  

+ -

 „A Kormánynak határozottan lépnie kell ebben a helyzetben, hiszen mintegy 60 ezer magánnyugdíj-pénztártag nyugdíja került veszélybe „ NGM

Sürgősségi helyzet nincs. A pénztárak működnek, és jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Van időnk alaposan átgondolni a lépéseket.

Álláspontunk szerint a Kormány helyesen ítéli meg, hogy a rendszerbe be kell középtávon avatkozni. Egyetértünk abban is, hogy 60 000 ember nyugdíja nagy felelősség, és ki kell munkálnunk egy hosszútávon fenntartható megoldást. Azonban sürgősségi helyzet nincs! Az utóbbi másfél évben nem indult végelszámolás, a jelenleg a piacon lévő szereplők bizonyították az életképességüket. A pénztárak őrzik és gyarapítják a rájuk bízott vagyont, és jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Van időnk alaposan átgondolni a lépéseket és a magánnyugdíjpénztár tagok számára kimunkálni a legjobb megoldást.  

+ -

Sajtóközlemény -  2014. november 21.

2015. januártól megszűnnek a magánnyugdíjpénztárak

Jelenleg Magyarországon négy magánnyugdíjpénztárban, több mint 60 ezer ember 200 millárd forintnyi vagyonát kezelik. Ez a vagyon a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011. és 2012. évben történő teljes átalakítása, és számos nagy és kisebb magánnyugdíjpénztár megszűnése folytán a 3000 milliárdos magánnyugdíjpénztári megtakarításról olvadt ekkorára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014. 11. 21-i,- a Parlament honlapján olvasható - előterjesztése alapján 2015. január 1-től az összes jelenleg működő magánnyugdíjpénztárt végelszámolásra kötelezi, így  a magánpénztár mellett többször is makacsul kiálló tagok vagyona végül mégis az államkasszába vándorol.

A Magánnyugdíjról és Magánnyugdíjpénztárakról szóló Törvény módosítása kapcsán a javaslat hosszasan és részletesen szabályoz régóta égető működési kérdéseket, azonban a 234. § gyakorlatilag az összes, Magyarországon működő magánnyugdíjpénztár bezárását jelenti. Az idézett jogszabályhely szerint „a Pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken”.

Amennyiben ezt az egyelőre nem teljesen világos jelentésű szöveget úgy értelmezzük, hogy a törvény hatályba lépésétől, azaz vélhetően 2015. január 1-től visszamenőlegesen kell vizsgálni a pénztár tagdíjbefizetéseit, akkor a törvényalkotó számára is vélhetően egyértelmű, hogy a jelenleg működő pénztárak közül egy sem teljesíti ezt a feltételt, hiszen a Magyar Nemzeti Bank számára beadott negyedéves jelentésekből ez világosan kiderül.

A HORIZONT Magánnyugdíjpénztár a napokban készített felmérése szerint a magánnyugdíjpénztári tagok 95%-a ma is helyesnek tartja azt a döntést, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradt, és ragaszkodik a tagságához. Ezek az emberek a jelenlegi törvényjavaslat szerint automatikusan visszakényszerülnek a társadalombiztosítási rendszerbe és vagyonuk az államkasszába vándorol. Mindezt egy olyan jogszabály alapján, amely olyan szabályrendszert alkot, melyhez alkalmazkodni visszamenőleges jellege miatt nem lesz lehetőség.
A Horizont Magánnyugdíjpénzár a hosszú távú stabilitás érdekében – ahogy eddig is, úgy a jövőben is – készségesen együttműködik a törvényalkotóval, és vállalja a konstruktív konzultációt a jogszabályi változások kapcsán. 

+-

 Mi történt napról-napra:

Segítségre van szüksége?
Kérjük, adja meg adatait, hogy visszahívhassuk!




Még 200 karaktert írhat

*A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.

Köszönjük!

Munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.