Bankkártyás fizetés
ÜgyintézésBefektetési portfólióink teljesítménye
A befektetési portfóliók teljesítménye
Tempo -
növekedési portfólió
Ritmo -
kiegyensúlyozott portfólió
kiegyensúlyozott portfólió
Piano -
klasszikus portfólió
klasszikus portfólió
A portfolió kockázati besorolása
magas
közepes
alacsony
Nettó hozamráta (2025)
13,04%
9%
6,48%
Referencia hozamráta (2025)
13,05%
9,46%
6,29%
10 éves átlagos hozamráta (2016-2025)*
8,34%
5,8%
4,01%
Vagyon záró piaci értéke (2025.12.31) (ezer Ft)
144 474 456
110 496 533
25 362 128
Tízéves vagyonnövekedési mutató*
8,79%
6,03%
4,42%
Magyarázat a mutatókhoz
Bruttó hozamráta 2025: A befektetéseken elért hozam százalékos mértéke, a vagyonkezelési tevékenység teljesítményét mutatja.
Nettó hozamráta 2025: A bruttó hozamrátából a vagyonkezeléssel összefüggő költségek levonása után kapott hozamráta.
Referencia hozamráta 2025 A pénztár a befektetési politikában, meghatározza, hogy milyen eszközökbe, eszközcsoportokba és milyen arányban kívánja fektetni a felhalmozott vagyont. A pénztár minden eszközcsoporthoz kiválaszt egy mutatót az ún. referencia-indexeket, amely a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti hozamrátával. Ilyen például: BUX-index (magyar tőzsdei részvények teljesítményének mérésére szolgáló index), MAX-index (egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű magyar állampapírok teljesítményének mérésére szolgáló index). Ezekkel lehet a pénztár (illetve vagyonkezelője) befektetési teljesítményét (bruttó hozamrátáját) összehasonlítani. Az éves nettó hozamráta adatai a referencia-hozamrátával közvetlenül nem mérhetők össze.
Átlagos 10 éves nettó hozamráta (2016-2025): Az elmúlt 10 év nettó éves hozamrátáiból mértani átlagolással számított hozamráta. Mivel átlagos mutató, ezért értéke úgy értelmezhető, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénztár nettó éves hozamrátája.
Átlagos 10 éves referencia-hozamráta (2016-2025): Az elmúlt 10 év éves referencia-hozamrátáiból mértani átlagolással számított hozamráta. Mivel átlagos mutató, ezért értéke úgy értelmezhető, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénztár éves referencia-hozamrátája.
Vagyonnövekedési mutató: A vagyonnövekedési mutató az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta. A mutató számításánál a pénztárak az átlagos 10 éves hozamráta kiszámításához használt éves nettó hozamrátákat vették alapul. Az átlagos 10 éves hozamrátával ellentétben figyelembe veszi, hogy az egyes hozamrátákat mekkora nagyságú vagyonon érte el a tag az elmúlt 10 évben.
Reálhozam ráta: Az éves, a 10 éves átlagos (december/december) inflációs adatok felhasználásával képet kaphatnak a tagok, hogy az adott időszakban a pénztári befektetések nettó hozamrátái meghaladták-e az infláció mértékét.
Amennyiben a pénztár átlagos 10 éves nettó hozamrátája például 8,2%, akkor a reálhozam ráta 1,082/1,0322=1,0482, azaz 4,82% ((1,0482*100)-100=4,82). Ez a példában azt jelenti, hogy átlagosan az elmúlt tízéves időszak minden évében a pénztár nettó hozamrátája több mint 4,82 százalékponttal nagyobb volt az inflációnál, tehát a pénztári befektetés vásárlóértéke évente átlagosan ennyivel növekedett.
Nettó hozamráta 2025: A bruttó hozamrátából a vagyonkezeléssel összefüggő költségek levonása után kapott hozamráta.
Referencia hozamráta 2025 A pénztár a befektetési politikában, meghatározza, hogy milyen eszközökbe, eszközcsoportokba és milyen arányban kívánja fektetni a felhalmozott vagyont. A pénztár minden eszközcsoporthoz kiválaszt egy mutatót az ún. referencia-indexeket, amely a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti hozamrátával. Ilyen például: BUX-index (magyar tőzsdei részvények teljesítményének mérésére szolgáló index), MAX-index (egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű magyar állampapírok teljesítményének mérésére szolgáló index). Ezekkel lehet a pénztár (illetve vagyonkezelője) befektetési teljesítményét (bruttó hozamrátáját) összehasonlítani. Az éves nettó hozamráta adatai a referencia-hozamrátával közvetlenül nem mérhetők össze.
Átlagos 10 éves nettó hozamráta (2016-2025): Az elmúlt 10 év nettó éves hozamrátáiból mértani átlagolással számított hozamráta. Mivel átlagos mutató, ezért értéke úgy értelmezhető, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénztár nettó éves hozamrátája.
Átlagos 10 éves referencia-hozamráta (2016-2025): Az elmúlt 10 év éves referencia-hozamrátáiból mértani átlagolással számított hozamráta. Mivel átlagos mutató, ezért értéke úgy értelmezhető, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénztár éves referencia-hozamrátája.
Vagyonnövekedési mutató: A vagyonnövekedési mutató az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta. A mutató számításánál a pénztárak az átlagos 10 éves hozamráta kiszámításához használt éves nettó hozamrátákat vették alapul. Az átlagos 10 éves hozamrátával ellentétben figyelembe veszi, hogy az egyes hozamrátákat mekkora nagyságú vagyonon érte el a tag az elmúlt 10 évben.
Reálhozam ráta: Az éves, a 10 éves átlagos (december/december) inflációs adatok felhasználásával képet kaphatnak a tagok, hogy az adott időszakban a pénztári befektetések nettó hozamrátái meghaladták-e az infláció mértékét.
Amennyiben a pénztár átlagos 10 éves nettó hozamrátája például 8,2%, akkor a reálhozam ráta 1,082/1,0322=1,0482, azaz 4,82% ((1,0482*100)-100=4,82). Ez a példában azt jelenti, hogy átlagosan az elmúlt tízéves időszak minden évében a pénztár nettó hozamrátája több mint 4,82 százalékponttal nagyobb volt az inflációnál, tehát a pénztári befektetés vásárlóértéke évente átlagosan ennyivel növekedett.
