Mit kell tudni a befektetésekről?

A 2022. évi, szinte példátlanul gyenge tőkepiaci teljesítmények okait időben a pandémia kitörése időszakára tehetjük. A koronavírus okozta gazdasági sokkot a gazdaságpolitikai döntéshozók úgy próbálták meg enyhíteni, hogy mind monetáris, mind pedig fiskális oldalról korábban elképzelhetetlennek hitt mértékű lazításokat vezettek be. Ez igaz volt valamennyi fejlett és fejlődő gazdaságra egyaránt. Monetáris oldalról a jegybankok nullára, adott esetben negatív tartományba vitték az irányadó kamatlábat, ezzel egyrészt a hitelezési oldalról könnyítettek a gazdálkodó szervezetek pénzügyi terhein, másrészt elképesztő mennyiségű likviditást pumpáltak a rendszerbe. Ezt egészítették ki több országban egy erős fiskális segítséggel is: voltak országok, ahol célzott támogatások (például EU) formájában, volt olyan ország, ahol ún. helikopterpénz formájában (például USA, de ide tartozik Magyarország is a 2022 év elejei SZJA-visszatérítésekkel). Ezek a gazdaságpolitikai csomagok rövid távon elérték hatásukat, hiszen 2020-ban a világméretű lezárások ellenére a gazdasági recesszió nem történt meg, a lakossági fogyasztás, a beruházások volumene nőtt, és ami tőkepiaci szempontból szintén fontos, nőtt a tőzsdén jegyzett vállalatok eredményessége is.

A laza monetáris és fiskális politika ugyanakkor előrevetített egy szinte már elfelejtett gazdasági jelenséget, az infláció megjelenését. Számos közgazdász, gazdasági elemző figyelmeztetése ellenére a jegybankárok a 2021 végén már éledező inflációt csupán átmenetinek tekintették, és nem kezdték el a monetáris szigorítást (kamatemelést), és ezzel párhuzamosan a költségvetési támogatások is nagyon lassan kezdtek el csökkenni.

2022 tavaszára mindenki számára egyértelművé vált, hogy az ekkor már meredeken emelkedő és több vezető országban évtizedes csúcsokat döntögető infláció nem tekinthető átmenetinek. Az infláció „berobbanásához” nagyban hozzájárult a 2022 február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború is, hiszen ennek hatására mind a nyersanyag-, mind az élelmiszerárak drasztikus mértékben megemelkedtek. A vezető jegybankok roham szerűen kezdték el emelni az irányadó kamatlábat és szűkíteni a likviditást. Az addigi nullás kamatok világa hirtelen véget ért, amire rendkívül érzékenyen és hevesen reagáltak a tőkepiacok. Valamennyi vezető fejlett és fejlődő részvénypiac bőven kétszámjegyű mértékben veszített értékéből 2022-ben, különösen rosszul teljesítettek a korábbi évtized sztárrészvényei, a technológiai vállalatok (Facebook, Amazon, Google, Tesla, Netflix stb.) részvényei.

A másik vezető eszközosztály, a kötvények sem szerepeltek jobban, sőt, bizonyos szempontból még rosszabb teljesítményt nyújtottak a részvényeknél is. Minden országban az infláció, illetve az inflációs várakozások emelkedésével kilőttek a hozamok (a hozamok emelkedése a kötvények árfolyamának csökkenését okozza). Ez minden országra igaz volt, csupán a hozamemelkedés mértéke volt eltérő. Az amerikai vagy német 10 éves hozamok 200 bázispontot meghaladó mértékben emelkedtek tavaly (ami nagyságrendileg 15%-os árfolyamesésnek felel meg), a likviditás csökkenésével, a kockázatosabb eszközök felárának növekedésével a fejlődő országok – különösen az energiafüggő és a háborúhoz földrajzilag közelebb lévő országok – kötvényhozamai még ennél is jelentősebb mértékben emelkedtek.

A magyar kötvénypiac teljesítménye 2022-ben minden várakozást alul múlt. A fejlett piacokon is jelentős mértékben emelkedő hozamok hatására a magyar 10 éves állampapír hozama 2022-ben 400 pontot meghaladó mértékben került magasabb szintre, vagyis ezek a kötvények hozzávetőlegesen 30%-ot veszítettek értékükből. A rövid kötvények hozama még nagyobb mértékben emelkedett tavaly, de az alacsonyabb duráció (kamatérzékenység) miatt ennek árfolyamhatása tompább volt.
A nemzetközi okok mellett több egyedi, magyarspecifikus tényező is hozzájárult a magyar kötvények kiemelkedően rossz teljesítményéhez.

A magyar jegybank nagyon proaktív volt a kamatemelési ciklussal. azonban voltak nem szerencsés lépései is, ilyen volt a szeptemberben bejelentett kamatemelési ciklus lezárása, miközben megvolt a reális esélye, hogy az infláció az év utolsó hónapjaiban 20% fölé emelkedik. A 13%-on befagyasztott alapkamat nem volt képes megtartani a magyar fizetőeszköz, a forint árfolyamát, amely október közepére 434-ig gyengült az euróval szemben. Ebben a vészhelyzetben az MNB 18%-ra emelte az ún. ON kamatot, az 500 bázispontos „kvázi” kamatemelés hatására sikerült stabilizálni a forintot. A magyar forint gyengülése egyébként éves szinten segítette a pénztár hozamát.

A magyar részvénypiac esése tavaly nagyjából megegyezett a nemzetközi piacok értékvesztésével, annak ellenére, hogy az év végére már nem nagyon lehetett találni a BÉT-en (Budapesti Értéktőzsde) olyan vállalatot, amelyet nem sújtott különadó. A régióban a lengyel piac, elsősorban az utolsó negyedéves jó teljesítményének köszönhetően felülteljesítette a magyar piacot.